Személyre szabott terápiák

Személyre szabott, célzott daganatterápiák

A daganatok egy jelentős része sebészeti úton nem, vagy csak részben távolítható el, ezért kell a szervezetben esetlegesen megmaradó és áttétet képző rákos sejteket osztódásukban és továbbterjedésükben gátolni. Napjainkban erre a célra a legelterjedtebben a kemoterápiát és a sugárkezelést alkalmazzák. Ezeknek az eljárásoknak azonban a legnagyobb hátránya, hogy nem szelektívek, így az egészséges, osztódó sejteket is elölik vagy károsítják, ami súlyos mellékhatásokkal jár, illetve gyakran nem elég hatékonyak a daganatsejtek elpusztításában.
Amennyiben orvosilag indokolt, a mutáció vizsgálatokat onkológusa önnek államilag finanszírozottan indikálhatja.

Küzdelem a rák ellen az elérhető legfejlettebb eszközökkel

Az elmúlt évtizedekben ezt felismerve átfogó kutatások indultak olyan új célzott szerek kifejlesztésére, amelyek csak a rákos sejteket gátolják és minél kisebb hatással vannak az egészséges sejtműködésre. Az egyik első ilyen mérföldkő az imatinib nevű célzott terápiás szer bevezetése volt közel két évtizede, ami a krónikus myeloid leukémiás (CML) betegek gyógyulási esélyeit növelte meg jelentősen (Cohen et al. 2002). Azonban ahhoz, hogy egy ilyen speciális célzott terápia kifejleszthető legyen, előzőleg fel kellett tárni a betegség genetikai hátterét. Jelen esetben a kutatók arra jöttek rá, hogy a CML-es betegeknél egy bizonyos genetikai átrendeződés, az ún. BCR-ABL fúzió jön létre, ami a sejteket folyamatos osztódásra készteti. Ezt a tudást felhasználva sikerült a kutatóknak olyan hatóanyagot kifejleszteni, ami az így termelődő fehérjét gátolja és végül a fent említett gyógyszer sikeres bevezetéséhez vezetett. A precíziós vagy más néven személyre szabott gyógyászat tehát egy olyan megközelítés, ami egyedi, kiválasztott kezeléseket tesz lehetővé akkor, ha egy betegség genetikai hátterét ismerjük. Ez a szemlélet nem újdonság, azonban a gyakorlatban is megvalósíthatóvá csak az elmúlt évtizedekben vált, a tudomány és technológia robbanásszerű fejlődése révén.

Napjainkban, a daganatos betegségek kezelése elsősorban a szövettani diagnózison és a betegség stádiumán alapul. Azonban gyakran a hasonló szövettani képet mutató daganatok hátterében eltérő genetikai változások, mutációk állnak. Ez okozza, hogy hasonló morfológiájú daganatok teljesen eltérően reagálnak a kemoterápiás vagy radioterápiás kezelésre, illetve hogy ugyanabban a daganattípusban ugyanaz a kezelés nem hatékony minden beteg számára.

A precíziós medicinában rejlő lehetőségek

A személyre szabott gyógyászat célkitűzése, hogy megfelelő genetikai tesztek eredménye alapján lehetővé váljék egy adott beteg számára, hogy daganatára specifikusan ható készítménnyel kezelhessék, és így megóvják az összes többi olyan kezeléstől, ami nem elég hatékony, illetve nem kívánatos mellékhatásokkal jelentősen rontja a beteg életminőségét.

A jelenlegi standard daganatterápiák általában a műtét, a kemoterápia és a sugárterápia különböző kombinációiból állnak. A preciziós medicina viszont a daganat genetikai jellemzőit felhasználva segít eldönteni, hogy melyik kezelés működhet a leghatékonyabban a vizsgált betegnél. Manapság már számos ilyen célzott gyógyszer elérhető, amelyet az Amerikai és az Európai Gyógyszerügynökségek (FDA, EMA) engedélyeztek. Számos új készítményt jelenleg is tesztelnek különböző klinikai vizsgálatokban. Ezek közül vannak olyanok, amelyek speciális típusú és stádiumú rákos betegeket, míg mások különböző szövettani típusú, de hasonló genetikai eltéréseket mutató daganatos beteget is fogadnak. A kutatók természetesen még nem ismerik az összes genetikai elváltozást, amely a rák hátterében állhat, de nap mint nap újabb felfedezéseket tesznek. Ezeket az információkat óriási adatbázisokban gyűjtik össze, amelyhez az orvosok hozzáférhetnek és így tájékozódhatnak arról, hogy egy beteg speciális mutációját leírták-e már és ha igen létezik-e a hozzá célzott terápia. Ha egy új genetikai eltérést azonosítanak, akkor az is elképzelhető, hogy ez alapján megindulnak a kutatások olyan hatóanyagok iránt, amelyek ezt a speciális elváltozást célozzák meg. Ha egy ilyen kutatás sikeres, először klinikai kísérletben, majd végül engedélyezett új gyógyszerként jelenik meg az adott genetikai eltérést célzó szer. A kutatók azt is próbálják megérteni, hogy miért alakul ki egyes rákos sejtekben rezisztencia egy hatóanyagra, ami miatt az hatástalanná válik. A precíziós gyógyászat ígérete, hogy a jövőben ezekre a kérdésekre választ kaphatunk és így könnyebben gyógyíthatóvá válik a rák.

Hogyan tárható fel egy adott daganat genetikai háttere? – A tumordiagnosztika jelentősége

A rák tehát egy genetikai betegség, így a DNS-ben történt elváltozások (mutációk) okozzák, leginkább azok, amelyek a sejtek növekedését és osztódását szabályozzák. Ezek a mutációk  örökölhetők is, de leggyakrabban véletlenszerűen keletkeznek az ember élete során, egyrészt a sejtosztódás közben, másrészt a DNS-t károsító karcinogének hatására. Genetikai szempontból minden daganat egyedi, a DNS szekvenálás ezeket az egyedi jellemzőket hivatott feltárni. A célzott terápiák nagyrésze csak akkor hatásos, ha a beteg daganatsejtjei egy speciális mutációt hordoznak. Ezek a mutációk sok esetben arra késztetik a sejteket, hogy kontroll nélkül növekedjenek. Ilyenek az EGFR gén mutációi is, amelyek gyakran megtalálhatók tüdőrákos betegek sejtjeiben, és ezeket gyors osztódásra késztetik. Az ilyen betegeknek a daganata érzékeny lesz az úgynevezett EGFR gátló hatóanyagokra. A klinikai tumor DNS szekvenálás képes megállapítani, hogy a beteg tüdődaganata rendelkezik-e ilyen EGFR mutációval, így egy speciális célzott kezelés elérhetővé válhat a daganatos beteg számára.

A tumor DNS szekvenáláshoz egy olyan mintára van szükség, amely a daganatból származik. Erre alkalmasak azok a minták, amiket műtét vagy biopszia során vesznek a daganatból. A továbbiakban a szövetmintát egy DNS szekvenálással foglakozó speciális laborban feldolgozzák és olyan genetikai elváltozásokat keresnek, amelyek a rák növekedésének a hátterében állnak. Ehhez az elérhető legkorszerűbb technológiát, az úgynevezett újgenerációs szekvenálást használják. Az így nyert adatokat a továbbiakban szintén modern, speciális számítástechnikai módszerekkel elemzik. Végül, ha a szekvenálás egy vagy több megfelelő mutációt talált, ahhoz hozzárendelhetők meghatározott célzott terápiák. A daganatminta mellett, gyakran a beteg egészséges sejtjeit is ugyanígy megvizsgálják levett vérből. Ezzel azt mérik fel, hogy található-e a beteg sejtjeiben olyan örökletes mutáció, amely megnöveli a rák kialakulásának kockázatát, vagy összefüggésbe hozható a betegséggel. Ezek az adatok mind befolyásolhatják a kezelési tervet.

A tumor egyedi genetikai elváltozásai alapján az erre szakosodott laboratórium egy leletet állít ki, ahol azokat a lehetséges kezeléseket sorolják fel, amelyekre a daganat érzékeny lehet. Ez az eredmény az Onkoteam elé kerül, amelynek tagjai az onkológus, a patológus, a genetikus, a sebész, a radiológus, és a pszichológus. A szakértői testület megvitatja az eredményeket és javaslatot tesz a lehetséges kezelésekre, amiről a beteg a kezelőorvosa segítségével dönt.

Honnan tudhatom meg, hogy a tumordiagnosztika segíthet-e nekem?

Erre egyértelmű választ az onkológusa tud adni. A legfontosabb kérdés, hogy az adott daganat esetében vannak-e ismert genetikai mutációk, amelyekre célzott terápiák elérhetők. Így a tumor DNS szekvenálást a leggyakrabban azoknál a betegnél végeznek, akik ráktípusa várhatóan kezelhető valamilyen célzott terápiás szerrel. Példaként említhető, hogy melanoma, egyes leukémiák, emlő-, tüdő- és vastagbélrákos betegek daganatait már rutinszerűen vizsgálják egyes mutációk jelenlétére. Fontos emellett kiemelni az immunrendszer ellenőrző pontjait gátló kezelés lehetőségét, amely szintén célzott kezelésnek tekintendő. Ma már számos daganat típus esetében igazolták a hatékonyságát és több un. prediktív markere, olyan jellemző, ami jelzi a terápia hatásosságát, rendelkezésre áll. Ezek a PD-L1 fehérje kifejeződése, a mikroszatellita instabilitás és a tumor mutációs teher vizsgálata. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a tumor DNS-ben egyszerre nagyon sok mutáció halmozódik fel, ami úgynevezett neoantigének megjelenését eredményezi. Ezek az újonnan megjelent fehérjék a rákos sejtek felszínén nagyon jó célpontot szolgáltatnak az immunsejtek számára, így az immunválaszt stimulálva hatékonyan küzdhetünk a rák ellen.

Milyen szekvenálási vizsgálatok elérhetők számomra?

A leggyakrabban használt módszernek a többgénes panelek számítanak. Ezek a tesztek kiválasztott, driver mutációkat keresnek, amelyek a rák terjedésért/növekedéséért felelősek. Egyes tesztek csak egy daganat típusra fókuszálnak, mások olyan elváltozásokat néznek, melyek egyszerre sok ráktípusban megtalálhatók. Az ilyen multigénes panelek eredményei egyértelműen meg tudják mutatni, hogy a vizsgált tumorban megtalálható-e egy vagy több olyan genetikai elváltozás, amelyet a jelenleg rendelkezésre álló hatóanyagokkal célzottan lehet kezelni.

A tumor DNS szekvenálás emellett megtalálhat olyan mutációkat is, amelyek örökletesek és a rák kialakulására hajlamosítanak. Az ilyen eredményeknek a beteg vérrokonai számára is jelentőségük lehet, ezért ebben az esetben javasolt az eredmények megvitatása genetikai tanácsadás keretén belül.

SENTIS™ Cancer+Discovery génpanel – átfogó tumordiagnosztikai vizsgálat

Az újgenerációs szekvenálások területén a világ élvonalába tartozó BGI Clinical Laboratories tumordiagnosztikai szolgáltatása először vált elérhetővé Magyarországon. A SENTIS™ Cancer+ Discovery génpanel összesen 636 gént vizsgál a beteg tumormintájában. exonikus és kiválasztott intronikus szekvenciáját vizsgálja. A génpanelt rendszeres időközönként frissítik, az onkológia tudományterületének legújabb eredményei alapján. A vizsgálat a tumorszövet mellett a betegtől levett vért is elemzi az örökletes rákhajlammal kapcsolatba hozható esetleges mutációk felderítésének céljából.
A vizsgálattal nem csak az egyedi nukleotid variánsok (SNV) és a kisebb inszerciók/deléciók detektálhatók, hanem a kópiaszám változások, amplifikációk és génfúziók is. A szolgáltatás emellett mikroszatellita instabilitás (MSI) és tumor mutációs teher (TMB) elemzést is magába foglal, amelyek egy esetleges immunterápia hatásosságának felméréséhez nyújtanak segítséget.
A SENTIS™ Cancer+ Discovery szolgáltatás több mint 100 célzott gyógyszer, 17 FDA engedélyezett kemoterápiai és 6 immunterápiás készítmény alkalmazhatóságát vizsgálja, és további információkkal szolgál a daganat kialakulásának hátterében álló szerzett és örökletes mutációkról.
Jellemző átlagos lefedettség: 1000X, szenzitivitás >99%, specificitás >99% (≥5% allél gyakoriság esetén).

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum szolgáltatása által nyújtott előnyök:

  • Közel 2 millió bázispárt lefedő panel, amely lehetővé teszi a jelenleg ismert legtöbb rákkal kapcsolatba hozható gén egyidejű vizsgálatát.
  • A vizsgálat nagyméretű átrendeződések (kópiaszám változások, amplifikációk és génfúziók) detektálására is alkalmas.
  • Az immunterápiás lehetőségek felderítésére a szolgáltatás mikroszatellita instabilitás (MSI) és tumor mutációs teher (TMB) elemzést is tartalmaz.
  • Információval szolgál az örökletes rákhajlammal kapcsolatba hozható mutációk jelenlétéről a beteg vérmintája alapján.
  • Rövid átfutási idővel, átlagosan 15 munkanap alatt, átfogó képet kaphatunk a tumor genetikai hátteréről, amely jelentősen megnöveli az esélyt egy hatásos célzott terápia gyors megtalálására.

További részletekért kattintson ide! »

Milyen korlátai vannak a tumor DNS szekvenálásnak?

A genetikai tesztek nem minden beteg számára szolgálnak hasznos eredménnyel. Előfordulhat, hogy a teszt nem találja meg azt a mutációt, amely a tumor növekedését okozza. Sajnos az is előfordul, hogy nincs jóváhagyott célzott szer olyan típusú daganatra, amiben a beteg szenved. Azonban még ekkor is érdemes lehet megcsinálni a genetikai vizsgálatot azért, mert így esetleg bekerülhet a beteg egy klinikai kísérletbe, vagy ha a közeljövőben engedélyeznek a ráktípusához egy új készítményt akkor már rendelkezésre áll a daganatának a genetikai profilja. Azonban, még abban az esetben is, ha a vizsgálat talál egy gyógyszercélpontként szolgáló mutációt, egyedi biológiai jellemzők (pl. hogyan bontja le a szervezet az adott hatóanyagot) befolyásolhatják a kezelés sikerességét.

További nehézséget jelent, hogy a daganatok többféle sejtből állnak, amelyeknek heterogén a genetikai háttere. Emiatt egy kisebb részlete a daganatnak, amit a tumorbiopszia tartalmaz nem feltétlenül képviseli a teljes tumorban megtalálható összes mutációt. Így megtörténhet, hogy a célzott terápia, amit a DNS szekvenálás azonosít a daganatsejtek csak egy része ellen hatásos és azok a sejtek, amelyek nem tartalmazzák a terápia szempontjából releváns mutációt túlélhetnek és a tumor kiújulását okozhatják. Emellett a daganat genetikai háttere az idő előrehaladtával is változhat, ezért a szekvenálás csak egy pillanatfelvételt ad az akkor vizsgált állapotról. Ez azt jelenti, hogy egy 1 évvel ezelőtt készült genetikai eredmény elképzelhető, hogy már nem ad pontos képet a daganat aktuális mutációiról. Azért, hogy a tumor heterogenitással felvegyék a harcot az onkológusok, sok esetben kombinálva alkalmaznak különböző célzott terápiákat, de az is előfordul, hogy egy hagyományos kemoterápiás szerrel együtt adják ezeket. Ha a rák mégis kiújul vagy rosszabbodik, akkor érdemes lehet a daganat genetikai hátterét újra megvizsgálni, hogy friss információkat szerezzünk az aktuális állapotról.

Milyen típusú célzott terápiák érhetők el jelenleg?

Napjainkban már százas nagyságrendű azoknak a gyógyszereknek a száma, amelyet az Amerikai és az Európai Gyógyszerügynökségek (FDA, EMA) célzott terápiaként engedélyeztek és számuk folyamatosan bővül. Azokat a hatóanyagokat klinikai kísérletekben vizsgálják, amelyek új fejlesztések eredményei és a gyártók gyógyszerként kívánják engedélyeztetni őket. Ezeknek a száma mára ezernél is több, így biztosan lehet arra számítani, hogy a jövőben dinamikusan bővülni fognak a rákbetegek számára elérhető célzott terápiás lehetőségek. A következőkben felsoroljuk a jelenleg elérhető célzott rákterápiás gyógyszerek legfőbb típusait hatásmechanizmusuk szerint csoportosítva őket:

  • A jelátvitel gátlók: blokkolják azokat a folyamatokat, amelyek során a sejt reagál a környezetből érkező jelzésekre. Ha a sejtek egy specifikus jelet érzékelnek, azt biokémiai útvonalak segítségével továbbítják, amely végül egy azonnali válaszreakciót vált ki. Bizonyos ráktípusoknál a meghibásodott jelátvitel folyamatos osztódásra készteti a rosszindulatú sejteket anélkül, hogy erre kívülről jelzést kaptak volna. A jelátvitel blokkolók gátolni igyekeznek ezeket a hibás folyamatokat.
  • Immunterápiák: az immunrendszert próbálják arra késztetni, hogy elpusztítsa a rákos sejteket. Egyes immunterápiák monoklonális antitesteket használnak, amelyek meghatározott molekulákat ismernek fel a daganatsejtek felszínén. Ha egy antitest kötődik egy ilyen fehérjéhez az aktiválja az immunredszert, amely elpusztítja a sejtet. Más monoklonális antitestek az immunsejtekhez kötődnek és ezzel segítik őket a daganatsejtek jobb felismerésében.
  • Angiogenezis gátlók: megakadályozzák új vérerek kialakulását és növekedését a daganatban. Egy bizonyos méreten felül a daganatoknak szükségük van a vérellátásra, hogy így jussanak a növekedésükhöz szükséges oxigénhez és tápanyagokhoz. Sok ilyen terápia a VEGF gént célozza, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a vérerek kialakulásában.
  • Toxikus molekulákat célbajuttató monoklonális antitestek: A daganatsejtek specifikus elpusztítására fejlesztették ki őket. Miután az antitest a célsejthez kötődik, a mérgező anyagot (pl. radioaktív vagy kémiai méreg) a sejt felveszi, amely sejthalállal jár. A toxin nem támadja azokat a sejteket, amelyekhez az antitest nem tud kötődni, tehát az egészséges sejtek döntő részét.
  • Hormonkezelések: lelassítják vagy blokkolják a növekedési hormon érzékeny daganatok növekedését úgy, hogy megakadályozzák, valamilyen hormon termelődését vagy működését. Ilyen terápiákat elsősorban az emlő és a prosztatarák kezelésében alkalmaznak..
  • Apoptózis indukáló szerek: beindítják a rákos sejtekben, a programozott sejthalál folyamatát. Az apoptózis segítségével szabadul meg testünk az olyan sejtektől, amelyek már nem szükségesek vagy hibásak, azonban a daganatsejtek különböző módszerekkel ki tudnak bújni ez alól. Ezek a hatóanyagok megkerülik a daganatsejtek védelmét, így előidézve a pusztulásukat.
  • Génexpresszió szabályzók: módosítják a génkifejeződés szabályozásában résztvevő fehérjék működését.
  • Számos további rendkívül bíztató lehetőség áll vizsgálat alatt klinikai kísérletekben, ilyenek például a daganatellenes vakcinák és a génterápiára épülő adoptív sejttranszfer (CAR-T).

Azért, hogy bepillantást nyerjünk a napjainkban elérhető konkrét lehetőségekre, a következőkben felsoroljuk az amerikai gyógyszerügyi hivatal (FDA) által jóváhagyott célzott kezeléseket daganat típus szerint:

Gyomor vagy gastrooesophagealis adenokarcinoma: Trastuzumab (Herceptin®), ramucirumab (Cyramza®)

Húgyhólyagrák: Atezolizumab (Tecentriq™), nivolumab (Opdivo®), durvalumab (Imfinzi™), avelumab (Bavencio®), pembrolizumab (Keytruda®)

Agydaganat: Bevacizumab (Avastin®), everolimus (Afinitor®)

Emlőrák: Everolimus (Afinitor®), tamoxifen (Nolvadex), toremifene (Fareston®), Trastuzumab (Herceptin®), fulvestrant (Faslodex®), anastrozole (Arimidex®), exemestane (Aromasin®), lapatinib (Tykerb®), letrozole (Femara®), pertuzumab (Perjeta®), ado-trastuzumab emtansine (Kadcyla®), palbociclib (Ibrance®), ribociclib (Kisqali®), neratinib maleate (Nerlynx™), abemaciclib (Verzenio™), olaparib (Lynparza™)

Méhnyakrák: Bevacizumab (Avastin®), pembrolizumab (Keytruda®)

Vastagbél daganat: Cetuximab (Erbitux®), panitumumab (Vectibix®), bevacizumab (Avastin®), ziv-aflibercept (Zaltrap®), regorafenib (Stivarga®), ramucirumab (Cyramza®), nivolumab (Opdivo®), ipilimumab (Yervoy®)

Dermatofibrosarcoma protuberans: Imatinib mesylate (Gleevec®)

Endokrin/neuroendokrin tumorok: Lanreotide acetate (Somatuline® Depot), avelumab (Bavencio®), lutetium Lu 177-dotatate (Lutathera®), iobenguane I 131 (Azedra®)

Fej és nyakrák: Cetuximab (Erbitux®), pembrolizumab (Keytruda®), nivolumab (Opdivo®)

Gasztrointesztinális sztróma tumor: Imatinib mesylate (Gleevec®), sunitinib (Sutent®), regorafenib (Stivarga®)

Óriássejtes csonttumor: Denosumab (Xgeva®)

Veserák: Bevacizumab (Avastin®), sorafenib (Nexavar®), sunitinib (Sutent®), pazopanib (Votrient®), temsirolimus (Torisel®), everolimus (Afinitor®), axitinib (Inlyta®), nivolumab (Opdivo®), cabozantinib (Cabometyx™), lenvatinib mesylate (Lenvima®), ipilimumab (Yervoy®)

Leukémia: Tretinoin (Vesanoid®), imatinib mesylate (Gleevec®), dasatinib (Sprycel®), nilotinib (Tasigna®), bosutinib (Bosulif®), rituximab (Rituxan®), alemtuzumab (Campath®), ofatumumab (Arzerra®), obinutuzumab (Gazyva®), ibrutinib (Imbruvica®), idelalisib (Zydelig®), blinatumomab (Blincyto®), venetoclax (Venclexta™), ponatinib hydrochloride (Iclusig®), midostaurin (Rydapt®), enasidenib mesylate (Idhifa®), inotuzumab ozogamicin (Besponsa®), tisagenlecleucel (Kymriah®), gemtuzumab ozogamicin (Mylotarg™), rituximab and hyaluronidase human (Rituxan Hycela™), ivosidenib (Tibsovo®)

Májrák: Sorafenib (Nexavar®), regorafenib (Stivarga®), nivolumab (Opdivo®), lenvatinib mesylate (Lenvima®)

Tüdőrák: Bevacizumab (Avastin®), crizotinib (Xalkori®), erlotinib (Tarceva®), gefitinib (Iressa®), afatinib dimaleate (Gilotrif®), ceritinib (LDK378/Zykadia™), ramucirumab (Cyramza®), nivolumab (Opdivo®), pembrolizumab (Keytruda®), osimertinib (Tagrisso™), necitumumab (Portrazza™), alectinib (Alecensa®), atezolizumab (Tecentriq™), brigatinib (Alunbrig™), trametinib (Mekinist®), dabrafenib (Tafinlar®), durvalumab (Imfinzi™)

Limfóma: Ibritumomab tiuxetan (Zevalin®), denileukin diftitox (Ontak®), brentuximab vedotin (Adcetris®), rituximab (Rituxan®), vorinostat (Zolinza®), romidepsin (Istodax®), bexarotene (Targretin®), bortezomib (Velcade®), pralatrexate (Folotyn®), ibrutinib (Imbruvica®), siltuximab (Sylvant®), idelalisib (Zydelig®), belinostat (Beleodaq®), obinutuzumab (Gazyva®), nivolumab (Opdivo®), pembrolizumab (Keytruda®), rituximab and hyaluronidase human (Rituxan Hycela™), copanlisib hydrochloride (Aliqopa™), axicabtagene ciloleucel (Yescarta™), acalabrutinib (Calquence®), tisagenlecleucel (Kymriah®), venetoclax (Venclexta™), mogamulizumab-kpkc (Poteligeo®)

Magas mikroszatellita instabilitású vagy hibajavítás képtelen szolid tumorok: Pembrolizumab (Keytruda®)

Myeloma multiplex: Bortezomib (Velcade®), carfilzomib (Kyprolis®), panobinostat (Farydak®), daratumumab (Darzalex™), ixazomib citrate (Ninlaro®), elotuzumab (Empliciti™)

Myeloproliferatív betegségek: Imatinib mesylate (Gleevec®), ruxolitinib phosphate (Jakafi®)

Neuroblasztóma: Dinutuximab (Unituxin™)

Petfeészekrák: Bevacizumab (Avastin®), olaparib (Lynparza™), rucaparib camsylate (Rubraca™), niraparib tosylate monohydrate (Zejula™)

Hasnyálmirigy rák: Erlotinib (Tarceva®), everolimus (Afinitor®), sunitinib (Sutent®)

Prosztatarák: Cabazitaxel (Jevtana®), enzalutamide (Xtandi®), abiraterone acetate (Zytiga®), radium 223 dichloride (Xofigo®), apalutamide (Erleada™)

Bőrrák: Vismodegib (Erivedge®), sonidegib (Odomzo®), ipilimumab (Yervoy®), vemurafenib (Zelboraf®), trametinib (Mekinist®), dabrafenib (Tafinlar®), pembrolizumab (Keytruda®), nivolumab (Opdivo®), cobimetinib (Cotellic™), alitretinoin (Panretin®), avelumab (Bavencio®), encorafenib (Braftovi™), binimetinib (Mektovi®)

Lágyrész szarkóma: Pazopanib (Votrient®), olaratumab (Lartruvo™), alitretinoin (Panretin®)

Hasüregi daganat: Pembrolizumab (Keytruda®)

Szisztémás mastocytosis: Imatinib mesylate (Gleevec®), midostaurin (Rydapt®)

Pajzsmirigyrák: Cabozantinib (Cometriq®), vandetanib (Caprelsa®), sorafenib (Nexavar®), lenvatinib mesylate (Lenvima®), trametinib (Mekinist®), dabrafenib (Tafinlar®)

Források:

Cohen, M. H., Williams, G., Johnson, et. al. (2002). Approval summary for imatinib mesylate capsules in the treatment of chronic myelogenous leukemia. Clinical Cancer Research, 8: 935-942.

https://www.cancer.gov/about-cancer/treatment/types/precision-medicine

https://www.cancer.gov/about-cancer/treatment/types/precision-medicine/tumor-dna-sequencing

https://www.cancer.gov/about-cancer/treatment/types/targeted-therapies/targeted-therapies-fact-sheet