Nőgyógyászati onkológia tanácsadás

Miben tud segíteni Önnek a nőgyógyászati onkológia tanácsadás?

A nőgyógyászati onkológia a méhnyak, a petefészkek, a méhtest és a szeméremtest daganataival foglalkozik. Ezekben a daganatokban a legtöbbször a műtét az elsődleges kezelés, amelyet szükség esetén további úgynevezett adjuvans kezelés követhet szükség esetén. Szakértőnk – Dr. Lintner Balázs szülész-nőgyógyász,  nőgyógyász daganatsebész szakorvos – is elsősorban a műtét előtt álló, vagy valószínűleg műtétre kerülő pácienseknek tud részletes felvilágosítást nyújtani a műtéttel kapcsolatosan. Ez többek között azért fontos, hogy a páciensek tisztában legyenek alapvető tényekkel: például azzal, hogy a méhnyakrák bizonyos eseteiben már szóba jöhet a méhet megtartó műtét, vagy azzal, hogy miért kell a petefészekrákot feltétlenül sebészeti centrumban operálni. Tanácsadásunkon nyugodt körülmények között beszélgethet a kifejezetten nőgyógyászati daganatsebészeti jártasságal rendelkező specialistánkkal, elsősorban az Önre váró vizsgálatokról, a műtétről és adott esetben az utókezelés szükésgességéről is.

Méhnyakrák-tanácsadás

Miben tudunk segíteni a műtét előtt álló pácienseknek?

A méhnyakdaganattal (pozitív lelettel) érkező páciensek részletes tájékoztatást hallgathatnak meg a terápiás lehetőségekről. A két alapvető lehetőség a műtét (ezen belül is több megoldás létezik) és a radiokemoterápia, vagyis a kombinált sugárkezelési-kemoterápiás eljárás.

A műtét és a radiokemoterápia hatékonysága hasonló, ám a mellékhatások tekintetében vannak különbségek közöttük. A fiatalabb pácienseknél a műtéti megoldásokra törekednek, és ez általában lehetséges is, mert a páciensek a legtöbbször a betegség korai stádiumában jelentkeznek. A méhnyakrák jól szűrhető, benne van a népegészségügyi szűrővizsgálatokban is. A legtöbb előrehaladott esetet azoknál diagnosztizálják, akik évekig nem jártak szűrővizsgálatra.

A népegészségügyi rendszerben zajló méhnyakrákszűrés háromévente történik, de érdemes évente elvégeztetni a vizsgálatot.

Fontos tudni, hogy ma már létezik olyan műtéti megoldás, amely után szülni is lehet. Ebben az esetben meg lehet tartani a méhtestet és a méhnyak egy részét. A nemzetközi gyakorlatban is elfogadott eljárás, Magyarországon is élnek olyan nők, akiknek ilyen műtét után született gyermekük. Ez a műtét a betegség korai stádiumában jöhet szóba, elsősorban azokban az esetekben, ahol előre láthatólag nem lesz szükség további sugárkezelésre.

Dr. Lintner Balázs szülész-nőgyógyász szakorvos, a nőgyógyászati onkológia specialistája részletes tájékoztatást nyújt a szóba jöhető kezelési lehetőségekről. A páciens lelete, vizsgálati eredményei és kora alapján elmondja, hogy melyik az a terápia, amelyet a legjobbnak tart a páciens számára. Szakértőnk – mivel a női daganatokra szakosodott sebész – főleg olyan páciensek megkeresését várja, akik még a műtét előtt állnak, vagy olyanokét, akik esetében még nem dőlt el, hogy szükség van-e műtétre.

Szakértőnk a beteg igénye szerinti mélységben ismerteti a műtéti eljárást. Tájékoztatást nyújt a várható gyógyulási időtartamról, az elérhető optimális eredményről, a műtéti kockázatokról, az esetleges szövődmények előfordulási valószínűségéről. Az alapos tájékoztatás a beteg számára megnyugtató, ami növeli a műtét sikerét.

Az operáció után, a szövettani lelet birtokában szakértőnk értékeli az elért eredményt, és tájékoztatja Önt az utókezelés szükségességéről, illetve a különféle kezelések lehetőségeiről.

Minden tájékoztatás és ajánlás személyre szabottan történik, a betegség típusa, súlyosságának foka, a beteg állapota, egyéb betegségei, életkora, ismeretében.

Mit tudunk segíteni rossz citológiai lelet vagy rákmegelőző állapot esetén?

Ha valakinek rossz a citológiai lelete, esetleg megtörtént már a szövettani mintavétel a méhnyakból (konizáció), ugyancsak felkeresheti szakértőnket, aki segít az eredmények értelmezésében. Elmondja, hogy például egy rossz citológiai lelet után szükséges-e szövettani mintavétel, vagy hogy egy már meglévő szövettani lelet után szükség van-e további műtétre.

Petefészekrák-tanácsadás

A méhnyakrákkal ellentétben a petefészekrákra nincs jó szűrővizsgálat, és az eseteknek körülbelül 70 százalékában előrehaladott állapotban fedezik fel a daganatot, jellemezően 50-60 éves korban.

A petefészekrák elsődleges kezelése a műtét, amelyet csaknem minden esetben kemoterápia, illetve célzott daganatterápia követ. A műtét akkor sikeres, ha a hasüregben nem marad vissza látható daganat. Mivel a petefészekrákot a legtöbbször előrehaladott állapotban fedezik fel, sok esetben a hasüregben szóródik a daganat (érintheti például a hashártyát, a beleket, a májat, a lépet).

Ezért nagyon fontos, hogy a petefészekrákot olyan centrumban kezeljék, ahol az egész hasüreget tudják operálni, hogy optimális legyen a műtét eredménye.

Ennél a betegségtípusnál nem lehet eléggé hangsúlyozni az első műtét sikerének fontosságát, mert ez jelentős mértékben befolyásolja a betegség további kimenetelét. A sikeres műtét csak nagy gyakorlattal rendelkező centrumban dolgozó sebészek esetében lehetséges, különösen az előrehaladott esetekben. Nem mindig lehet ugyanis előre megmondani a képalkotó vizsgálatok alapján, hogy mennyire szóródott a daganat.

A petefészekráknak sajnos nincsenek jellegzetes tünetei, ám ha felmerül a betegség gyanúja, akkor szakértőnk javaslatokat tesz a további vizsgálatokra. Szóba jöhet olyan laparoszkópiás műtét is, amely azt segít eldönteni, hogy valóban daganat okozza-e a tüneteket, vagy csak egy ciszta eltávolítására van szükség.

Szakértőnk a beteg igénye szerinti mélységben ismerteti a műtéti eljárást. Tájékoztatást nyújt a várható gyógyulási időtartamról, az elérhető optimális eredményről, a műtéti kockázatokról, az esetleges szövődmények előfordulási valószínűségéről. Az alapos tájékoztatás a beteg számára megnyugtató, ami növeli a műtét sikerét.

Az operáció után, a szövettani lelet birtokában szakértőnk értékeli az elért eredményt, és tájékoztatja Önt az utókezelés szükségességéről, illetve a különféle kezelések lehetőségeiről.

Minden tájékoztatás és ajánlás személyre szabottan történik, a betegség típusa, súlyosságának foka, a beteg állapota, egyéb betegségei, életkora, munkája, szociális körülményei ismeretében.

Méhtestrák- és szeméremtestrák-tanácsadás

Méhtestdaganatok

A méhtestet érintő daganatok elsődleges kezelése a műtét, a méh és a petefészkek eltávolításával. Sok esetben már lehetőség nyílik laparoszkópiás operációra.

A méhtestdaganatok előfordulásának növekedése 50 éves kor felett jellemző, és sok esetben a nagyobb testtömeg-indexhez kapcsolódik. A felhalmozódott zsírszövetben termelődő ösztrogén ugyanis fokozott burjánzásra készteti a méh nyálkahártyáját, ami egy kóros elváltozás melegágya lehet.

A méhtestdaganatok gyorsan adnak tünetet (vérzés formájában), így sokszor korai állapotban ismerik fel őket. Ezért a kezelések hatékonysága, a gyógyulási esély is jó. Ez a méhnyálkahártyából kiinduló daganatokra jellemző, amely a méhtestdaganatok zömét jelenti.

Fontos tudni, hogy a méh jóindulatú daganata, a mióma az esetek 98%-ában jóindulatú marad, és nem válik rosszindulatú tumorrá. Természetesen a miómákat is  rendszeresen kontrollálni kell.

A szeméremtest daganatai

A szeméremtest daganatai jellemzően a 60 év feletti korosztályt érintik. Bár tünetei szabad szemmel is láthatók, az idősebbek sokszor nem fordulnak vele orvoshoz, mert vagy szégyellik, vagy először „csak egy kis sebnek” tartják, amit még esetleg kezelgetnek is. A szeméremtest daganatait is műtéttel kezelik.

Mind a méhtest-, mind a szeméremtestrák esetében szakértőnk a beteg igénye szerinti mélységben ismerteti a műtéti eljárást. Tájékoztatást nyújt a várható gyógyulási időtartamról, az elérhető optimális eredményről, a műtéti kockázatokról, az esetleges szövődmények előfordulási valószínűségéről. Az alapos tájékoztatás a beteg számára megnyugtató, ami növeli a műtét sikerét.

Az operáció után, a szövettani lelet birtokában szakértőnk értékeli az elért eredményt, és tájékoztatja Önt az utókezelés szükségességéről, illetve a különféle kezelések lehetőségeiről.

Minden tájékoztatás és ajánlás személyre szabottan történik, a betegség típusa, súlyosságának foka, a beteg állapota, egyéb betegségei, életkora, munkája, szociális körülményei ismeretében.

Általános tudnivalók a nőgyógyászati onkológia konzultációval kapcsolatban

Mit hozzon magával a konzultációra?

Ha Ön kezelés előtt vagy alatt áll, minden dokumentációt hozzon magával, ami a betegségével, az elvégzett vizsgálatokkal, illetve a műtéttel, kezelésekkel kapcsolatos. Általában nagyon fontos a részletes szövettani lelet és műtéti zárójelentés. Inkább legyen két papírral több a táskájában, mint eggyel kevesebb.

Kérjük, készüljön panaszainak, illetve kérdéseinek maradéktalan elmondására. Ez sokszor nem is olyan egyszerű, mert a zaklatott állapot miatt lényeges információk kieshetnek. Érdemes otthon, nyugodt körülmények között – hozzátartozója segítségével, esetleg írásban – felkészülnie a konzultációra.

Példák a nőgyógyászati onkológia tanácsadásra érkező páciensek kérdéseire

• Ha HPV-vírus okozta a méhnyakdaganatomat, akkor:
  • vírushordozó-e a férjem?
  • a lányaim örökölhetik-e a hajlamot, esetleg már bennük van a HPV-vírus?
  • érdemes-e beadatni lányaimnak a HPV elleni oltást?
• A méhnyakrákon átesve kell-e még járnom rákszűrésre, és milyen gyakran?
• Nőgyógyászhoz milyen gyakran kell járnom, milyen vizsgálataim lesznek a rákkezelés után?
• A méhnyakrákra kapott radioterápia után a petefészkek működése leállt, klimaxos tünetek jelentkeztek (hőhullám, alvászavar). Szükségem van-e hormonkezelésre?
• Milyen kezelések léteznek a betegségemre? Műtét, sugárkezelés, gyógyszeres terápia, vagy ezek kombinációja?
• Van választási lehetőségem ezek között?
• Hol kezeljenek? Ki kezeljen? Van ezekbe beleszólásom?
• Mennyi a várakozási idő a műtétnél, illetve a sugárkezelésnél?
• Mennyi ideig tart egy ilyen műtét, mennyi időt töltök majd utána a kórházban?
• Mik a műtéti kockázatok szövődménymentes és szövődményes esetben?
• A sugárkezelés alatt végig a kórházban kell maradnom?
• Megkaphatom a legmodernebb gyógyszereket?
• Mi a gyógyulás során elérhető maximális eredmény?
• Lehet még gyermekem a kezelés után?
• Élhetek normális szexuális életet, miután meggyógyultam?
• Milyen lesz a terhelhetőségem, munkavégző képességem a műtét után?
• Okozhat-e a kezelés inkontinenciát?
• Milyen kontrollvizsgálatokra kell járnom a műtét után?
• Mennyi lesz az otthoni rehabilitációs idő?
• Mikor állhatok újra munkába?
• Mekkora a betegség kiújulásának valószínűsége?