A daganatok egy jelentős része sebészeti úton nem, vagy csak részben távolítható el, ezért kell a szervezetben esetlegesen megmaradó és áttétet képző rákos sejteket osztódásukban és továbbterjedésükben gátolni. Napjainkban erre a célra a legelterjedtebben a kemoterápiát és a sugárkezelést alkalmazzák. Ezeknek az eljárásoknak azonban a legnagyobb hátránya, hogy nem szelektívek, így az egészséges, osztódó sejteket is elölik vagy károsítják, ami …
Magyarországon a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat: 2012-ben – a Korányi Bulletin adatai szerint – csaknem 12 000 új beteget diagnosztizáltak, ennek 44 százaléka úgynevezett adenokarcinóma, azaz mirigyhámból kiinduló daganat volt. A halálozási gyakoriságokat tekintve férfiaknál és nőknél is ez a daganattípus áll az első helyen, évente összesen 8000-nél is több halálesetet okozva. A tüdőrák tünetei A tüdőrák korai …
Az elmúlt évtizedekben az emésztőrendszerben előforduló vastag- és végbéldaganatok (kolorektális tumorok) száma megtöbbszöröződött: mind a férfiaknál, mind a nőknél ez a második leggyakoribb rosszindulatú elváltozás. Magyarországon évente mintegy 8-9000 új megbetegedést regisztrálnak, és mintegy 6000 ember haláláért tehető felelőssé ez a daganattípus. A vastagbélrák tünetei Korai stádiumban, amikor a vastagbélrák még épp csak elkezdett kialakulni, a daganat rendszerint még semmilyen …
Az emlőrák hazánkban a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése: évente körülbelül 5-6000 új emlőrákos beteget fedeznek fel, és nagyjából 2000 nő hal bele a betegségbe. Összehasonlításul: méhnyakrákban évente nagyjából 1100-an betegszenek meg és 4-500 nő hal meg emiatt. Az emlőrák 50-65 év között a leggyakoribb, de ma már sajnos a fiatalabb nőket is egyre gyakrabban érinti. Az emlőrák tünetei Az emlőrák …
A melanomák a bőrben található, fekete-barna festékanyagot – idegen szóval pigmentet – termelő sejtekből, a melanocitákból fejlődhetnek ki. Melanomára utalhat, ha megváltozik egy anyajegy színe, pigmentációja, felszíne vagy alakja. Melanomát jelezhet az is, ha megváltozik egy anyajegy határa, emellett terjedni, növekedni kezd a bőrfelszínen. Magyarországon évente csaknem 2000-re tehető az újonnan felismert melanómás betegek száma, és csaknem 400-an halnak meg …
A prosztata rosszindulatú daganata a Nemzeti Rákregiszter legutóbbi adatai alapján a férfiaknál a harmadik leggyakrabban előforduló daganattípus, amelyet 2013-ban 4600 férfinál diagnosztizáltak. A halálozási gyakoriságokat tekintve ugyancsak ez a daganattípus áll a harmadik helyen, évente 1000-nél is több halálesetet okozva. A daganat a legtöbb esetben a prosztata mirigyhámjából kiinduló úgynevezett adenokarcinóma. A prosztatarák tünetei A rosszindulatú prosztatadaganatok általában lassan növekednek, …
A papillómavírusokat a 20. század elején fedezték fel, amikor a szemölcsök fertőzést okozó tulajdonságait kezdték vizsgálni a kor technikai eszközeivel. Hozzájuk kötődik az első bizonyíték, miszerint emlősökben rákot okozhatnak a vírusok. 1935-ben Francis Peyton Rous kísérleti nyulai papillómafertőzést követően bőrrákban betegedtek meg. Milyen egyéb rákos megbetegedéseket okozhatnak nőkben és férfiakban a papillómavírusok? Mit tehetünk a megelőzés érdekében? A papillómavírusok jelenlegi …
A vörös hajjal és a halvány, szeplős bőrrel összefüggő génvariánsok összefüggésbe hozhatóak a melanoma tumorokban előforduló szomatikus mutációk magasabb számával. A mutációs többlet olyan nagymértékű, mintha az illető 21 éven keresztül lett volna kitéve többé-kevésbé rendszeresen a napsugárzás (UV-sugarak) hatásainak. A Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmány az első, amelynek sikerült összefüggésbe hoznia a melanokortin-1 receptor gén (MC1R) génvariánsainak, az …
Mely ráktípusok és mutációk esetén érhető el OEP finanszírozott célzott kezelés Magyarországon? Diagnózis Vizsgált gén OEP által elfogadott finanszírozott célzott terápia létezik* Vastagbélrák KRAS, NRAS Igen Vastagbélrák (50 évnél fiatalabb daganatos betegeknél illetve a 65 évnél idősebb, jobb colonfélre lokalizált daganatos betegeknél) mikroszatellita instabilitási teszt, BRAF Nem Gastrointestinális sztromalis tumor (GIST) C-Kit Igen Gastrointestinális sztromalis tumor (GIST) PDGFRA Igen Tüdőrák …
Hogyan hatnak a HER2-pozitív tumorok ellen kifejlesztett célzott gyógyszerek? A célzott daganatellenes kezelés specifikusan képes gátolni a HER2 receptorok működését, mérsékelve ezzel a daganatos sejtek túlzott szaporodását. A kezelés további előnye, hogy mivel célzottan juttatnak ellenanyagot a szervezetbe, közvetett módon a beteg immunrendszere is aktiválható a daganatsejtek ellen. A HER2-ellenes célzott terápia hatásmechanizmusa a következő: a beadott ellenanyagok megkeresik a …
Hogyan hatnak a BRAF mutációra ható célzott gyógyszerek? A BRAF mutációinak előfordulása a rosszindulatú melanomákban viszonylag gyakori. A célzott daganatellenes kezelések helyzete ezen a területen igen pozitívnak nevezhető, hiszen már elérhető olyan célzottan ható gyógyszer, amellyel – a szakma egyhangú véleménye szerint – „új korszak kezdődhet meg a melanoma kezelésében.” A BRAF-gátló gyógyszer a mutáns BRAF gén fehérjetermékének működését gátolja. …
Hogyan hatnak az EGFR mutációt célzó gyógyszerek? Az előrehaladott és áttétes rákbetegségek egy részénél – a tumornövekedés és a daganatsejtek osztódásának hatékony gátlása érdekében – az EGFR-t igyekeznek blokkolni annak érdekében, hogy sikeresen gátolják a daganatok továbbfejlődését. A növekedési faktor receptorok blokkolása azáltal valósul meg, hogy a jelfogó molekulákhoz gyógyszermolekulák kapcsolódnak. Ezek a gyógyszermolekulák – ahhoz hasonlóan, mint amikor a …
1. Magyar Patológusok Társasága által szervezett EGFR körvizsgálat Dr. Tímár József szervezésében (2012) 2. UK NEQAS Molecular Pathology External Quality Assessment 2012-13: EGFR molecular testing in non-small lung cancer EQA (2012/13) 3. UK NEQAS Molecular Pathology External Quality Assessment 2012-13: KRAS molecular testing in colorectal cancer EQA (2012/13) 4. UK NEQAS Molecular Pathology External Quality Assessment 2012-13: BRAF molecular testing …
Az áttétet adó vastag- és végbéldaganatok gyógyszeres kezeléséhez ma már többféle hatóanyag, illetve ezek kombinációjából álló terápiás protokoll áll rendelkezésre az onkológus szakember számára. Vannak olyan kezelési protokollok, amelyekben a „hagyományos kemoterápiás gyógyszereket” és az úgynevezett „célzott terápiás” készítmények kombinációját alkalmazzák. Mit jelent a célzott terápia? A hagyományos kemoterápiák általában a daganatsejtek osztódási képességét gátolják, és nem tudnak különbséget tenni …
Mutációnak nevezzük a sejt örökítőanyagának, a DNS-nek megváltozását. Ez a változás többféleképpen is végbemehet, emellett a mutációk eredete sem egyforma. A génhibák döntő többsége az élet során, spontán módon vagy különféle környezeti tényezők hatására alakul ki, jóval ritkább esetben pedig öröklöttek. Az öröklött mutációk különféle anyagcsere-betegségeket és családi halmozódást mutató, öröklődő daganatokat, a teljes kromoszómákat érintő változások pedig veleszületett fejlődési …
A limfómák kezelése elsősorban kemoterápiával és néha sugárterápiával történik. Mára jelentős előrelépés történt a limfómák gyógyszeres terápiájában. A kemoterápiás szereket gyakran célzott daganatellenes kezeléssel – úgynevezett monoklonális antitest terápiával – is kiegészítik, sőt, ez utóbbi néha önmagában is alkalmazható. Kismolekulájú enzimgátló szerek ugyancsak léteznek már, hazánkban ezeket egyelőre klinikai vizsgálatok keretein belül kaphatják meg azok a betegek, akik alkalmasnak bizonyulnak …
A limfómáknak két fő típusa van, a Hodgkin limfóma (régebbi nevén a Hodgkin-kór) és a non-Hodgkin limfómák. A Hodgkin limfóma egységesebb betegség, a non-Hodgkin limfómáknak azonban számos, egymástól eltérő altípusa ismert. A limfómák legújabb felosztása aszerint osztályozza a limfómákat, hogy a B- vagy a T-sejtek érett vagy éretlen formáiból alakul-e ki a daganat. Magyarországon évente mintegy 3000 új beteget diagnosztizálnak …
A rosszindulatú elfajulások hátterében mindig a sejtek örökítőanyagában – a DNS-állományban – fellépő génhibák, más szóval a mutációk felhalmozódása áll. Ma már viszonylag sokat tudunk arról, hogy az egyes daganattípusok kialakulása mögött mely gének mutációi állnak, és ez a tudás napról napra bővül. Igen intenzíven kutatják azt is, hogy a különféle génhibák milyen hatást gyakorolnak a már meglévő daganatok előrehaladására, …
A gének – a legegyszerűbb definíció szerint – a DNS funkcionális egységei, amelyek egy-egy fehérje előállításáért felelősek. Kromoszómáink pedig tulajdonképpen egyetlen, meglehetősen hosszú DNS molekulából állnak. A DNS az úgynevezett hisztonfehérjékre tekeredik fel, örökítőanyagunkat így tömörített állapotban képes tárolni a sejt. A DNS meghibásodásának öröklött anyagcserezavarok, veleszületett fejlődési rendellenességek vagy éppen daganatok kialakulása lehet a következménye. Az ember örökítőanyagának információkódoló …
A célzott daganatellenes kezelések megjelenése az utóbbi évek gyógyszerkutatásának és fejlesztésének nagy vívmánya. A hagyományos alkalmazott kemo- és sugárterápiás kezelésekkel szemben itt már sikerült elérni, hogy – amennyiben a beteg daganata alkalmas a célzott kezelésre – a daganatsejtekre úgy hasson a kezelés, hogy az egészséges sejteket, szöveteket a lehető legkisebb mértékben érintse. A célzott kezeléseket ma még ugyan sokszor kemo- …
